Hazavágjuk-e az autót a vágott rugóval?
Nem részletkérdés
Kábé 20-30 éve még nem is volt más lehetőség a rugózási karakterisztika, az autó hasmagasságának a megváltoztatására, csak a vágott rugó. Legalábbis a vasfüggönyön innen. Igaz autótípus is kevés volt, így ha valaki-valamit sikerrel kikísérletezett, az a megoldás elterjedt. Így kerültek a rallye Ladákba – és a tuningolt utcaiakba – hátra vágott Volga rugók, vagy „nagypolszki” rugók, a nyurgaláb Wartburgok rugóit is szabták, hogy üljön a gép. És a megoldás, ha jól csinálták, bevált. Az autó futóműve keményebb lett, javult a kanyarstabilitásuk, mert nem billegtek, a hasmagasságuk csökkent, a súlypont alábbszállt.
Azonban a rugótechnika is sokat fejlődött a fent említett időperiódusban és használatban lévő autók típusvariációja is hihetetlenül gazdag lett. Nehezebb lett a futóműtuning vágott rugó műfaja. Egyrészt a konstrukció miatt, mert például megjelentek a miniblock rugók, amelyek kis hordócskára hasonlítanak – persze tekercsrugóból – a lényegük, hogy berugózva a rugó a hagyományos rugóhoz képest azonos magasság és tekercs-szám mellett nem ül fel, hosszabb a rugóútja, mert a tekercsek nem fekszenek fel egymásra. Az ilyen rugó vágása nemigen működik, mert a legalsó és legfelső tekercsszakasz a legkisebb rádiuszú, azt levágva a rugó nem passzol már bele a rugótányérba. 
Hasonlóképpen problémás az S- és C-rugók vágása is. Az S-rugókat egyes autóknál az első gólyalábakba használják, a rugó nem egytengelyű a lengéscsillapítóval, ezért berugózáskor S-alakban nyomódik össze. 
A C-rugó szintén néhány autótípusban a hátsó futóműben található és C-alakban nyomódik össze. Nehéz a jól eltalált vágásuk, nem jól viselik a tekercsszám csökkentést.
A sportrugók is sokat fejlődtek, a felfelé sűrüsödő tekercselésű rugók kis berugózáskor a gyári alaprugókhoz hasonlóan komfortosak, nagy berugózáskor azonban nagyobb az ellenállásuk, amint a sűrű tekercsű részt is összenyomódásra késztetik. A nagyon drága sportrugók pedig többrészesek, szintén lágyabb, ritkább tekercselésű rugóval és ráültetett rövid, sűrű tekercselésű, kemény rugóval, amely fog ha kell.
De visszatérve a klasszikus kialakítású tekercsrugókra, ezek vághatók, de nem mindegy, hogy hogyan. Mielőtt erre rátérnénk érdemes megemlíteni, hogy a vágással a közhiedelemmel ellentétben nem csak a rugó hossza, és vele a hasmagasság csökken. A tekercsrugó lényegében egy összetekert torziós rúd, az azonos anyagból készült rövidebb szálnak más a rugóállandó, a rövidebb szál nehezebben hajlítható. Így a vágott rugó egyben keményebben rugózik.
Mielőtt azonban nekilendül bárki a vágásnak, meg kell nézni, hogy beépítési szempontból vágható-e a rugó. Milyen a rugótányérok kialakítása, a rugóvégeket eszerint kell eldolgozni. Mivel, ha egy összetett szerkezet egy tulajdonsága megváltozik, az hat a többire, így nem feltétlenül lesz sikeres a rugóvágás a futómű viselkedése szempontjából. Igazán csak a gyakorlatban, a használat folyamán derül ki, hogy jól sikerült-e a vágás. A tapasztalatok szerint öt kísérletből egy lesz jó. De emiatt kár lenne nem nekikezdeni.
Például a használat alatt derül ki, hogy a lengéscsillapítóval utána kell-e menni a rugónak. Azaz kellenek-e a keményebb gátlók – mert például a lágyabb gátló nem bírja megfogni a kemény rugót, így az hintáztatja a kasznit, bukdácsol az autó, ami nem jó. Lehet a futóműbeálításon is változtatni kell, mert megváltozik a lengőkarok alaphelyzeti állásszöge, így a kerekek dőlésszöge, összetartása.
Ami biztosan hátrány lesz, már ha erre érzékeny valaki, hogy a rugózási komfort csökken, az autó ráz, és a keményebb rugó ellenére a teherbírás is csökken, előbb leül a kocsi. De ezektől sem kell megijedni, a legnevesebb tuningcégek is tudnak mellényúlni rugóügyben. Így, ha egy vágott rugó installálása elsőre nem sikerül tökéletesre, nem szégyen. Az biztos, hogy az ültetés egy előnyt mindenképpen hoz, akkor is ha bukdácsol a kocsi: az alacsonyabb hasmagasság egyik előnye, hogy csökken a formatényező. Jó példa erre a VW Blue Motion sorozata, amelyeknél a fogyasztáscsökkentés érdekében csökkentették a légellenállást, többek között az alacsonyabb hasmagassággal.