Az Első Magyar Drift Nap

Május 6-án került sor kis hazánk történetének legelső hivatalos drift rendezvényére, melynek a kecskeméti gokart pálya adott otthont. Az Első Magyar Drift Napot teltházas érdeklődés és - a hazai lehetőségekhez képest - színvonalas verseny fémjelezte. Na meg egy kis eső.

Szombaton reggel fél 9 tájékán már izzott a levegő a gokartpálya körül: érkezésünkkor javában folyt az autók felkészítése a megmérettetésre, számos versenyző és egyre nagyobb tömegben érkező látogató jelezte, hogy ez a nap nem egy átlagos versenyről fog szólni: ezen a napon egy új sportág született.

A driftelésről már nem egy szó esett korábban oldalunkon, mindezt verseny formájában megtapasztalni azonban messze több, és izgalmasabb, mint amit képek vagy videók alapján lát belőle az ember. Mi is ennek a megmérettetésnek a lényege? A drift a hátsókerekes autók sportja. Nem más, mint az autó tökéletes uralásának és irányításának látványos demonstrálása. A drift maga nagyon hasonló a rally-hoz, vagy a szlalomhoz, azonban itt nem az idő és a sebesség számít, hanem a stílus és a kanyar technika. A drifting lényege, hogy az autó hátulját a túlkormányzottságból fakadó kitöréskor, kanyarban csúszásban kell tartani anélkül, hogy az autó megtapadjon. A túlkormányozottságot a kanyarban egy hirtelen kormány mozdulattal és gázadással idézik elő, esetleg a tökéletesebb hatás kedvéért még a kézifékkel is rásegítve. Ahhoz, hogy a csúszást a tartósan fenntartsák tökéletes kormányzásra és gázpedál kezelésre van szükség.

A drift bírálása hasonló a jégtáncéhoz, vagy a freestyle snowboardéhoz. Csakúgy, mint minden sportban, itt is vannak kritériumai a látványnak, melyet az éles szemű bírók pontoznak versenyzőről-versenyzőre. A gyakorló futamok után minden nevezőnek 3 kör áll rendelkezésére tudása bizonyítására, melyből egy bemelegítő, a további kettő pedig az „éles” kör. Ez alatt a két kör alatt kell a legmaradandóbbat alkotniuk a versenyzőknek, ezen belül is a pálya „értékelhető” szakaszán. Jelen esetben ez a gokartpálya második felét érintette, melynek kezdetén egy trafipax készülék mérte a kezdő sebességet, majd a következő kanyarokban a bírák a bemutatott kanyarvételeket ívvágás, szög és ellenkormányzás, valamint vezetéstechnika alapján pontozták.

A versenyzőknek két forduló állt lehetőségére tudásuk bizonyítására. Normál esetben a verseny második része páros futamok formájában folyik, itt azonban a pálya adottságai ezt nem igazán tették lehetővé – már csak ha azt nézzük, hogy a „nagy” japán versenyek pályái kb 3-szor szélesebbek a gokartok küzdőterénél. Ugyanakkor, maga a pálya sem tapad ennyire, a versenyzők speciális drift abroncsokkal versenyeznek, nem elkoptatott nyárigumikkal (szinte minden második gyakorló kör defekttel végződött) és még sorolhatnánk. Mindez persze innentől már a jövő zenéje – első alkalomnak ez a verseny is igen jól teljesített.

Egyedüli hiányosságként talán a gyakorló körök alatti „csendet” lehetne felhozni. Az egy dolog, hogy remek zene szólt végig, de ennél is jobb lett volna, ha a speakerek már ez alatt a rész alatt szóval tartják a közönséget, bemutatják magát a sportágat, a történetét, valamint főleg azt, hogy mi az, amit látni kell, vagy amit figyelni kell a pályán. Ennek hiányában az átlagember délután 1-ig csupán - túlnyomórészt BMW típusú – gépjárműveket látott heveny fardobálás közepette körözni a pályán – a megfelelő infók nélkül ez bizony nem túl szórakoztató.

Az éles körök kezdetekor viszont végre bekapcsolódtak a bírók is a műsorba. Ők egyben a verseny speakerei is és nagymértékben járulnak hozzá a megfelelő élményanyag kialakításához – tegyük hozzá, nem is tolták rosszul.

A nevezett autók legtöbbje a BMW márkából került ki, de láthattunk Ladákat, Ford Sierrát és néhány japán típust is: Toyota Corolla, Supra, Nissan 200SX, sőt, még az egyetlen(?) magyar Skyline is tett egy-két tiszteletkört a pályán. A versenyzők tudása igen vegyesnek bizonyult, láthattunk igen színvonalas bemutatókat, és persze voltak az IMI-Teamre hajazó körök is, hatalmas pördülésekkel, vagy éppen fűnyírással. Összegezve, túlnyomórészt érdekes és látványos fordulóknak lehettünk szemtanúi, őszintén szólva messze technikásabb versenyt láttunk, mint amire számítottunk.

A második forduló alatt viszont sajnos az eső nem bírta tovább, és megérkeztek az aznapra beígért záporok-zivatarok, melyek jórészt megfutamították a területet teljesen megtöltő nézőket. Ugyanakkor a vizes pálya más jellegű versenyt is eredményezett, látványban pedig ez sem volt utolsó.

A nap végén elázva ugyan, de nagyon kellemes emlékekkel gazdagodva távoztunk a pálya területéről. Jó látni, hogy végre itthon is megmozdult valami e remek sportág irányában, ez pedig még minden bizonnyal csak a kezdet – mégpedig egy igen jóféle ;)

Eddigi infóink szerint idén még két hasonló rendezvényhez lehet szerencsénk itthon, melyeknek mindezek után örömmel nézünk elébe. Ezúton is gratula a szervezőgárdának!

A verseny videófelvételei hamarosan a Car-Tune feldolgozásában is megtekinthetők lesznek.