Lada driftautót láttunk már, ez eddig oké. Olyat is láttunk már, hogy gyárilag összkerekes autóból készült hátsókerekes versenygép - belefér. Viszont egy első kerekes kis ferdehátúból kiindulni, aminek alaphelyzetben semmi köze nincs a drifthez: na az már kihívás.

Orosz tuner barátainknál láthatóan nagy népszerűségnek örvend a Lada Samara sorozat, elég csak mondjuk a 2.5 centivel a beton felett cirkáló 2109-esre gondolnunk. Jelenlegi hősünk - nevezzük Ivánnak - egy 1997-es 21083-asból kezdett el építkezni, ám ő a Cruisin' helyett a Racin' vonalat választotta.

Az egész őrület a másfél literes négyhengeres blokk turbósításából indult el, ami egyébként nem ritka átalakítás odakint. A hátsókerekes átépítés ötletét már egy kicsit később a driftszenvedély hozta magával, amikor Iván elhatározta, hogy imádott Samarája lesz az a gép is, amellyel a sportot űzheti. Mondani sem kell, barátai többsége nem igazán vette komolyan a korszakalkotó elképzelést.

Iván azonban belevágott. A művelet a kaszni teljes lebontásával kezdődött, ami egyedileg gyártott, saját tervezésű alvázon épült újjá 20, 30 és 50 mm-es zártszelvényekből, cirka egy év kínkeserves munkájával. A padlólemez - vele együtt a szintén jelentős módosításokon átesett kaszni - 8 cm-el lett hosszabb a gyári kivitelnél, a felfüggesztéseket egy Nissan Silviából adoptálták, a kormányművet és az első futóművet pedig házilag alakították át driftcélokra.

A motor maradt a jó öreg 1500-as - igaz hosszában elforgatva - az alkatrészeket azonban igen szépen összelegózták a megerősítése érdekében. A főtengely és a vezérműtengelyek maradtak a gyáriak, a hajtókarok viszont már az új 2110-esből, a dugattyúk a Nivából származnak, a hengerfej pedig egy 2112-esben lustálkodott egykor. Erre jött aztán ugye a feltöltő egy ismeretlen eredetű TD05-20G turbó személyében, egyedileg épített rendszerrel, "made in China" intercoolerrel és a jobb első sárvédőn kivezetett saját készítésű kipufogóval házasítva.

A váltó a 2107-esé, a megállásról a Nissan Silvia 15 colos tárcsafékei gondoskodnak, a hidraulikus kézifék pedig szintén valamely noname kínai gyártó remeke.

Kerekek terén mi is lehetne fent más, mint a pillekönnyű szélesített lemezfelnik, melyeket Iván saját kezűleg rakott össze. A pontos méret elöl 15x9.0, hátul 15x11.0 hüvelyk, abroncsok terén nincsenek nagy igények: ami éppen kéznél van és fel is megy, több, mint tökéletes.

A jócskán kiszélesített nyomtáv, valamint a felnik a sárvédők átalakítását is indokolttá tették, ami - a felnikhez hasonlóan - saját kezű lemezmunkával készültek, a küszöbökkel egyetemben. A sárvédők maradtak a gyáriak, jappó-style gyorsbilincses rögzítéssel. Odabent pedig, a Sparco sportülésen és a Takata versenyövön kívül túl sok minden nem maradt.

Az szinte biztos, hogy az autó nem komoly versenyzés céljából született - legalábbis első körben -  de kuriózumnak, vagy show-célokra bármely autós rendezvényen megállta volna a helyét ebben az állapotban is. A jövő viszont már rejthet akár többet is, idén nyáron ugyanis Iván egy V8-as BMW motort kezdett el belefaragni a motortérbe.

Ez viszont már egy másik történet... kacsint