Sokakat ér meglepetésként az autó váratlan reakciója akár csak egy egyszerű megszokott kanyarban is, mikor alaposan megrakott autóval indulnak útnak a megszokott lényegében üres kocsi helyett. Természetes dolog ez, hiszen a nyaralásra bepakolt cuccok, a több ember mind-mind plusz tömeget jelent, amely hatással van az autó viselkedésére. Néha nem is annyira a súly, mintsem a súly helyzete okoz viselkedésváltozást. A tetőcsomagtartó, tetőbox, vagy a tetőre málházott biciklik vagy szörf a magas súlyponti helyzet miatt válhat veszélyessé az olyan vezető számára, aki nem veszi figyelembe a megváltozott körülményeket és a megszokott dinamikus tempóban vezet.

Kezdjük talán a többször előforduló esettel, a tömegnövekedés kérdésével. A telepakolt csomagtér és a teli utastér az autó menetdinamikáján is módosít. Értelemszerűen számítani kell a gyengébb gyorsulásra, amelyet figyelembe kell venni indulásokkor, előzésekkor vagy akár egy komolyabb emelkedő leküzdésekor. Az erőtlenséggel csak a nagyteljesítményű motorral szerelt autók gazdáinak nem kell számolniuk.
Ahogy a haladás, úgy a fékezés is más jellegű a pakolt kocsival. A többlet teher miatt hosszabb fékúttal kell számolni, valamint, folyamatos fékezésekkor – hegyes vidéken – előbb fel fog melegedni a fék, és előbb csökken így a hatékonysága.

A terhelt kocsi futástulajdonságai is megváltoznak. A rugózás ellágyul, a rugóutak rövidebbek, így egy-egy úthibán előbb felüt a futómű, ez utóbbi ugyan balesetet nem okoz, de igen kellemetlen és ijesztő lehet annak, aki nem szokott hozzá. Sokkal fontosabb jelenség, hogy a lágyabbá váló rugózás miatt a hirtelen kormánymozdulatokra az autó belenghet, kanyarokban pedig előbb eléri a kocsi a tűréshatárát, és a megszokott sebességnél kisebb tempóval hajtva is előbb kezd kitörni. Ráadásul a terhelés elosztásától függően megváltoznak a saját-kormányzási tulajdonságai, tehát előfordulhat, hogy egy fronthajtásos alulkormányzottan viselkedő autó megpakolt csomagtartóval semlegesen sodródó, vagy túlkormányzott módon viselkedik egy túl nagy tempóval bevett kanyarban. A változó viselkedés zavarba hozhatja a felkészült vezetőket is.
A biciklitartók, tetőcsomagtartók, szörftartók, tetőboxok a magas helyzetük miatt befolyásolják az autó viselkedését. Gyors kitérőmanővereknél vagy kanyarban nagyobb oldaldőlésre kell számítani. Szeles időben az autó a fenti eszközökkel felszerelve oldalszél-érzékennyé válik.

A tetőre szerelt tartókkal kerülni kell a gyorshajtást. A neves tetőcsomagtartó-gyártók például a biciklitartók használatához hozzáteszik, hogy 120 km/h sebességet ne lépje túl az autó. Efelett nem szavatolják, hogy erős fékezéskor, elkerülő manővernél ép marad a tartó és a tartalma. A bemutatott teszteken a jó minőségű biciklitartók – Thule, Atera – vészhelyzetben csupán elfeküdtek, nem szakadtak le, de a rosszabb minőségűekkel elhagyható a csomag, amely balesetveszélyes helyzetet teremthet. Fontos, hogy csak annyi bicikli kerüljön a tetőre, amennyit az autó tetőcsomagtartó rögzítései elbírnak – ez ma 50-100 kg között mozog. Más jellegű hordozóval, például tetőbox-szal sem szabad átlépni a súlyhatárokat, mert elhagyható a csomag. Tetőbox megpakolásánál arra is vigyázni kell, hogy ne legyen rögzítetlen nagy tömegű tárgy a boxban. Ezek ugyanis erős fékezéskor elszabadulva át is üthetik a boksz falát. Ezt a néhány szabályt betartva, és némi türelemmel, valamint számolva azzal, hogy a megpakolt kocsival nem kell versenyezni és a belső sáv ördögének lenni gond nélkül lehet autózni.