A tavalyi első tíz hónap adatai alapján 3-4 százalékkal csökkent az előző évihez képest a személyi sérüléses balesetek száma. 17 100 esetben sérült meg valaki, ennél a számnál jóval több baleset történt, csak azokban szerencsére senki nem sérült meg a kocsikon kívül. Az esetek 60 százaléka könnyű sérüléses, 35 százaléka súlyos, 5 százaléka halálos kimenetelű volt. Mindez annak ellenére, hogy az akkori kormány 2003-ban eldöntötte, hogy 2010-re 30 százalékkal csökkenti a halálos balesetek számát. 
Egyenlőre úgy néz ki, hogy ez kútba esett terv, hiába várja az EU is a vállalás betartását. Már az ígéretet követő évben, 2004-ben nőtt a személyi sérüléses balesetek száma és mint említettük azóta csak minimális mértékben csökkent. 

A balesetek okai között már hagyományosan a gyorshajtás vezet, és szinte összefüggő okként második helyen a szabálytalan előzés szerepel. Ez nagyjából fel is vázolja azt az irányvonalat, hogy a hatóságoknak milyen irányba kell lépni a balesetek csökkentéséért. A legfontosabbnak a rendőrség a gyorshajtók megfékezését tartja, viszont se a rendelkezésre álló sebességmérők száma, se a jogszabályi háttér nem segíti ezt a munkát. Csak gyors összehasonlításként: Magyarországon úgy 130 sebességmérő áll rendszerben, Ausztriában 1600. A költségvetés jelenlegi állása szerint a kilencvenes években végrehajtott nagyobb volumenű beszerzésre gondolni sem mernek.
De nem csak a szabálybetartatással törekszenek az utakat biztonságosabbá tenni. A Gazdasági Minisztérium a rendőrség és a Közlekedési Felügyelet szakembereivel vizsgáltatja meg a baleseti gócpontokat, hogy jobb forgalomszervezéssel is csökkentsék a balesetek számát.
Dr. Komáromi Endre rendőr ezredes, a közrendvédelmi és közlekedésrendészeti főosztályvezető véleménye szerint kormányzati intézkedések kellenek, szigorítani kell a jelenlegi szabályokon. A gyorshajtásért feljelentett autósok fele megússza a büntetést, a törvényalkotóknak a kiskapukat be kellene zárniuk. A rendőrök javasolták egy közlekedésbiztonsági bírság bevezetését, hogy az autó üzembentartóját vagy a tulajdonosát kell megbírságolni, ha nem deríthető ki a vezető személye, de a törvényalkotás ezt nem fogadta el. Így nemrég a szabálysértési törvény módosítását kezdeményezték: a lényeg, hogy vélelmezett elkövetőként az üzembentartót vagy a tulajdonost nevezzik meg, de az ellenbizonyítás lehetőségével – például a tulajdonos igazolhatja, hogy az autója szervizben volt, és nem tudhatta ki vezette próbaúton a kocsit. 

További módosításként a rendőrség szeretné elérni, hogy ahol a szabály engedélyezi a vezetői engedély bevonását, azt a helyszínen meg lehessen tenni. Persze csak akkor, ha technikai eszközökkel bizonyítható a szabályszegés (fényképpel, videófelvétellel). Ez a szabályszegőknek fenyegetettséget jelentene, óvatosabbak lennének a vezetők. Változtatni kell az előéleti pontrendszeren is, mert most hatástalan. Hat szabálysértés kell a jogosítvány bevonásához, Európa más országaiban ehhez 3 szabályszegés elég. 
Így bőven van mit dolgozni a szabályokon, de mi autósok is tehetünk a közlekedés biztonságáért. Talán kevesebb agresszivitással kéne reagálni a közlekedésben minket érő hatásokra. Mindnyájunknak jobb lenne.