Teljesen mindegy, hogy kedveli-e valaki az olasz autókat. Nem számít, hogy tetszik-e bármelyik Ferrari. Az F40 egy megkerülhetetlen ikon, egy legenda, aminek már maga a története is különleges. Leírhatnám, de a wikipédián úgyis fent van, úgyhogy legyen elég annyi, hogy Enzo Ferrari születésnapi ajándéka a gyűjtők és a benzinvérűek álma és napról-napra többet ér, ezáltal egyre elérhetetlenebb. Ráadásul most "csak" a gyári a verzióról beszélek, aminek a 2.9 literes motorját kettő darab IHI turbó lélegezteti és így 471 (az USA-ban 478) lóerő mozgatja elég dinamikusan, mivel a 0-100 4,1 másodperc alatt letudható vele ( de láttam, hogy mértek 3,9-et is, úgyhogy mindenki döntse el maga, hogy mennyi az annyi) a végsebessége pedig kicsivel több mint 320 km/h és mindezt a '80-as évek végén tudta ez a csodálatos műalkotás! 
 
Oké, már önmagában ez is különleges, de a gyártó érezte, hogy van még benne tartalék, ezárt házon belük kifejlesztették az LM verziót. Ez tulajdonképpen egy versenyautó, aminél karbont, Koni gátlókat és rugókat, nagyobb (355 mm-es) Brembo fékeket használtak a teljesítményt pedig 720 lóerőre tornázták fel! Az eredmény? 720 lóerő, 3,1-es 100-as sprint és 370 km/h végsebesség. 
Kívül légbeömlők, egy vékony karbon légterelő a lökhárító alján, plexi mögé bújtatott fényszórók, állítható hátsó szárny jelenti a változást valamint könnyebb is az LM, mivel mindössze 1050kg. 
Fantasztikus gép! 
 
Na most egy ilyet birtokolni nem egyszerű feladat, főleg úgy, hogy az ember Kubából érkezik, idegenként az Egyesült Államokba még sok-sok évvel ezelőtt és egy kis cipőboltban kezd el dolgozni. Aztán ugrunk az időben 15 évet és a napi 11 óra megfeszített munka meghozza gyümölcsét. Ott áll a ház előtt a Ferrari F40! 
Oké, nem tudjuk a teljes sztorit, de az biztos, hogy Juan megdolgozott mindazért ami van neki. 
 
A képeken látható modell egyébként nem LM verzió és minden módosítást úgy végeztek el, hogy vissza lehessen állítani a teljesen gyári állapotot, ha a helyzet úgy kívánja. A Rosso Corsa piros autó megkapta az állítható szárnyat és az első koptatót is. Az LM verzióból kerültek át a turbók, felszereltek egy Tubi Inconel versenykipufogó rendszert, HKS nyomásszabályzót és átesett egy kis programozáson. Aztán a fékek is az LM verzió alól érkeztek és a hatalmas Brembo nyergeket jól lehet látni az egyedi HRE 547 felnik küllői mögött. A beltér gyári maradt, de azért egy kis "apróság", ami szintén LM tartozék, a magnézium pedálgép a fékerőelosztóval. 
 
Juan álma valóra váltotta álmát és innen nézve felfoghatatlan hogyan hozta össze, úgyhogy inkább KATT IDE a többi képért! 






 

 

Forrás: Fast Car