Az Európai Parlament egy nemrégiben elfogadott állásfoglalásában arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az EU fokozatosan vonja ki a fluorozott szénhidrogéneket, és azonnal csökkentse a koromkibocsátást. Ezen anyagok légkörbe kerülése ugyanis rendkívül súlyos problémát jelent elsősorban a nagyvárosok lakói számára, de nagyban hozzájárul a klímaváltozásához is, különösen a Föld jéggel borított területeinek felmelegedéséhez. A Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) szerint a koromkibocsátás és általában a légszennyezettség leghatékonyabban a környezetbarát üzemanyagokra való áttéréssel csökkenthető.

A szálló por és részecskeszennyezés rendkívül súlyos problémát jelent elsősorban a nagyvárosok lakói számára, és gyakorlatilag nem létezik olyan alacsony határérték, amely biztosítaná az egészség megőrzését. Magyarországon sok más európai nagyvárosnál is súlyosabb a helyzet: hazánkban a várható élettartam közel tíz esztendővel marad el a nyugat-európai átlagtól, a keringési betegségek okozta elhalálozás viszont mintegy négyszerese, amihez a koromkibocsátás is nagymértékben hozzájárul. Az Európai Parlament egyik nemrégiben elfogadott állásfoglalásában többek között erre a problémára fókuszál, ugyanis arra kéri az Európai Bizottságot, hogy az EU fokozatosan vonja ki a fluorozott szénhidrogéneket, és azonnal csökkentse a koromkibocsátást. Mindezzel mérsékelhető az örök hó és jég határainak egyre feljebb húzódása, az Északi-sark, Grönland, a Himalája és Tibet gleccsereinek olvadása. Mivel a koromrészecskék kevesebb, mint egy hetet töltenek a levegőben, ami a többi üvegházhatású gázhoz - például a szén-dioxidhoz - viszonyítva rövidnek számít, ezért a koromkibocsátás csökkenése viszonylag gyorsan hozna kedvező változásokat. Domanovszky Henrik, a Magyar Gázüzemű Közlekedés Klaszter Egyesület (MGKKE) elnöke szerint a korom-, NOX kibocsátást és általában a légszennyezettség mértékét a tiszta alternatív hajtóanyagok használatával is nagymértékben csökkenteni lehetne. „A földgáz és a – felhasználása esetén a globális felmelegedésre nézve semleges hatású – biometán a belsőégésű motorokban a kőolaj származékoknál tisztább égésre képes. Ennek nyomán a kipufogógázok rákkeltő hatásai miatt elsősorban okolható szilárdrészecske-kibocsátás lényegében nem lép fel, az egészségügyileg káros hatásai mellett a szmog fejlődésért elsősorban felelős nitrogénoxidok kibocsátása pedig akár az ötödére csökkenhet, míg a szénhidrogén kibocsátás legalább a harmadával mérséklődhet” – hangsúlyozza az Egyesület elnöke. Hozzátette: A metángázzal hajtott motorok PM (PM10, PM2,5 egyaránt) szilárd részecske kibocsátása szinte nulla, CO2-ből pedig mintegy negyedével képződik kevesebb. Domanovszy Henrik szerint fontos lenne a közösségi közlekedés koromkibocsátásban játszott szerepét is megvizsgálni és végre felismerni azt, hogyha a tömegközlekedést a jelenlegihez hasonlóan elsősorban dízelüzemű járművekkel oldják meg a nagyvárosok, úgy kiemelten hozzájárulnak a határértéket meghaladó mennyiségű korom légkörbe kerüléséhez. A jövőben várhatóan minden eddiginél jobban előtérbe kerülhet az alternatív üzemanyagok kérdése, hiszen több környezetkímélő megoldás is létezik a bioetanolos üzemtől a gázüzemű közlekedésig- ahogy azt többek között Svédország példája is mutatja. Európában 2010 végére 145 ezerre nőtt a földgázzal hajtott autóbuszok száma, amelyek azon túl, hogy a lehető legkevésbé terhelik a városok levegőjét, a lakosság zajterhelésének csökkentésében is jelentős szerepet játszanak, hiszen fele annyira sem hangosak, mint a hagyományos hajtású autóbuszok.