Magyarul néha olyan hülyén hangzik egy-egy megnevezés. A képeken látható autó esetében ez még inkább erősödik, mivel eleve Japánban alakították át és tényleg van némi mitikus történet a kocsi neve mögött. Nyilván jobb lenne japán nyelven leírni, de azt meg aztán végképp nem értené senki. A lényeg az, hogy a Madlane LTD. és a mögötte álló Kazuki Ohashi már korábban is bebizonyította, hogy kiváló érzékkel képes egzotikus sportkocsikhoz hozzányúlni. Itt pedig tényleg valami egészen fantasztikus végeredmény született, pedig azért a Lamborghini Diablo már alapból sem gyenge látvány. 
 
A Lamborghini sokkal "faragatlanabb" mint mondjuk egy Ferrari. Nagyon tolakodó, lapos, széles, agresszív, számomra mondjuk izgalmas és lehet én látom rosszul, de tényleg valahogy félelmetesebb más hasonló sportkocsiknál. Kazuki viszont úgy csinálta a dolgokat, hogy megmutatja a kocsi elegáns oldalát. A fehér szín megadja a kezdőlökést, aztán bepillantunk a plüss alcantara beltérbe és kicsit úgy érezzük magunkat, mintha a nagyszülők régi, kopott foteljébe huppantunk volna, viszont amikor beröffentik a V12-t, egyből észhez térünk és libabőrösek leszünk. 
 
az autó mondjuk már első ránézésre sem tűnik teljesen gyárinak, viszont nem is áltt tőle nagyon messze, mivel az egyedi első-hátsó lökhárító, első sárvédők, hátsó szárny és motorháztető, az első Lamborghini versenyautók mintájára készült. Mit is jelent ez? A Jota PO.01 modellek kapták meg ezeket a kiegészítőket. ezeket a modelleket a Lamborghini Engineering építette és az SE széria alapjaira építették ,annyi különbséggel, hogy az 595 lóerő helyett 620 lóerősek voltak, új kipufogórendszert kaptak, amik a két hátsó lámpa között engedték szabadba a motor hangját. A képeken látható autó egy 1997-es Diablo SV, de megkapta ezeket a kiegészítőke és a fehér fényezés mellé kiváló kontrasztot nyújtanak a karbon kiegészítők. A kerékjáratokban forgó RAD48 felnik is inkább az elegáns vonalakat erősítik, viszont már ismerős lehet néhány ember számára egy másik szupersportautó alól. A Bugatti EB110 felnijei inspirálták a készítőket és az újragondolt görgők remekül állnak a Lambo-nak is. 
A motorháztető alatt található V12 érintetlen maradt és nincs is ezzel baj, főleg annak tudatában, hogy amikor Kazuki megvette a kocsit, mindössze 10.000 km volt az órában, ettől pedig még értékesebb az autó. 
 
Kazuki szívében a JOTa változatoknak kiemelt helye volt mindig is és ugyan ez nem egy eredeti darab, (nehéz is lenne, hiszen nem készült sok darab belőle) de mégis különleges látványt nyújt a Ferrarik és Porsche-k között. 
 
Még több képet IDE KATTINTVA találtok! 





 

 

Forrás: Speedhunters