2010.01.13.

Nagy reményekkel indultam neki a mai foglalkozásnak hiszen rövid kupolázás után egy kisdombos foglalkozás volt kilátásba helyezve.Már korán reggel némi gyomorideggel, nevezzük egészsgées izgalomnak indultam a munkahelyemre, hiszen nagy nap lesz ez a mai, elrugaszkodhatok a földtől.Legalább is kicsit, és rövid időre.A munkahelyen görcsösen vártam a 12 órát, akkor indultam volna a kalandra.Sajnos az égiek máshogy tervezték a mai napot.Olybá' nem volt egy szemernyi szél sem, hogy egyik-másik bele futáskor még az ernyő sem volt hajlandó feljönni, szó serint várni kellett a befújásra, mint ahogy gyakorlott hegyerpülők szoktak.A levegő elég párás volt, gyakorlatilag sűrű takaróként borult az alsó, talaj menti légrétegre, nem engedvén azt sem jobbra, sem balra sem pedig semerre mozdulni.Így maradt az előző foglalkozáshoz hasonló, belefutásos startot gyakorló, pusztába messzire szaladó dolog, ami egy kicsit sem vett el az egész élvezeti értékéből, hiszen kipróbálhattam a jézuska álltal hozott saját beülőmet, ill. bukósisakomat.

 Készült kép, és videóanyag is.Valamint nagyon remélem, hogy minél hamarabb mehetek dombozni, mertmire jön a tavasz, jó lenne az A" vizsgát letenni, és elkezdeni az igazi repülést......ha minden jól alakul, saját ernyővel.

KATTINTS IDE A BEJEGYZÉSHEZ TARTOZÓ GALÉRIA MEGTEKINTÉSÉHEZ!