Hát akkor lássuk mi lett a vége...

4. nap

Már vártam a finom reggelit, ismét jól esett, majd irány a kiállítás. Megtörtént az eligazítás, ismét várhattam a bírákat az autómhoz. Természetesen, mint minden reggel, takarítás. A ’csapatunkból’ már csak néhány bírálat volt hátra, köztük az én hangzásbírálatom is, illetve volt, akit mégegyszer bíráltak, mivel a népes kategóriában sok versenyző ért el szinte azonos pontot, így az ’élmezőnyt’ ismét elbírálta egy másik bírópáros. Ez azért már elég jó eredményre utal. Szokásos várakozás után ismét az én autómra került a sor. Egy finn bíró bírálta közösen egy osztrák hölggyel, aki a tesztlemezen is énekel néhány dalt. A sok dynamatnak ’köszönhetően’ alig bírt szegényke kiszállni az autómból, bár ha rajtam múlott volna, szívesen marasztaltam volna…:o))

Megbeszéltük mit is hallottak jót és rosszat is, de alapjába véve hasonlóak voltak a pontjaim a magyar versenyeken elértekhez, így nagy meglepetés nem ért. Megköszöntem a bírálatot és a verseny számomra véget is ért. Már csak az eredményhirdetés volt hátra, de arra egy napot még várnunk kellett. Mivel ez egy autókiállítás, körbenéztünk a többi kiállítási pavilonban is, láttunk sok szép autót ismét, ahol már nem csak a hifiről volt szó. Sokat mókáztunk, felborultunk egy smarttal egy szimulátorban, volt sok látnivaló. Lehetett driftelni is egy Mercedes C Coupéval egy alulemezekkel borított körpályán, érdekes mit ki nem találnak manapság… Ettünk-ittunk, de valahogy ezekkel az osztrák üdítőkkel nem vagyok kibékülve… Mindegyik csak vizezett, alig érezhető ízű lötty… de a fagyi finom volt :o) Közben zajlottak ugye az ESPL versenyek is, bevallom őszintén nem kísértem figyelemmel őket, volt egy nagyobb kavarodás a mérőműszerrel kapcsolatban, így nem azzal mértek, amivel itthon, ezért a magyaroknak nem sikerült igazán jó eredményt elérniük sajnos.

Zárás után ismét az előző nap megismert mexikói étterembe mentünk, jól éreztük magunkat, jóllaktunk, majd nyugovóra tértünk, hogy kipihenten nézzünk az utolsó nap elé.

5. nap

Az ’utolsó reggeli’ előtt összepakoltunk és evés után kijelentkeztünk a szállodából. A csomagjainkat kivittük a kiállításra. Szép és jó szállodában sikerült ezt a pár napot eltölteni, még ha csak aludni is mentünk oda. A felszereltség, kiszolgálás teljesen rendben volt.

Szóval kimentünk az autókhoz, nézelődtünk, hallgatóztunk még kicsit élveztük a hely varázsát, majd elkezdődött a pakolás. Mindenki nekiállt összeszedni a kellékeit, szerszámait. Kicsit lehangoló volt, de hát mindennek vége egyszer. Hosszú eredményhirdetésre számítottunk. Szerencsére délután időben elkezdték, kell is a sok versenyző miatt. Először az ESPL, EMMA Racing kategóriák kerültek felsorolásra, mindenki egyenként megkapta az oklevelét, a jobbak a kupájukat. Volt olyan versenyző, aki zsinórban harmadszor nyert első helyet. Igazán irígylésre méltó. Következtek az SQ kategóriák. Itt is hasonlóan zajlott a dolog, mindenki felment a színpadra, majd egyenként megkapta a díját. Az orosz és a német versenyzők taroltak. Amelyik autókat én hallottam tőlük, azt kell mondjam, abszolút joggal. A magyar versenyzők meglátásom szerint a középmezőnyben helyezkedtek el az eredmények alapján. Én úgy gondolom nem szerepeltünk rosszul, ezek reális eredmények tekintetbe véve a mi anyagi viszonyainkat és az előrébb rangsorolt versenyzők viszonyait. Nem beszélve az ő rendelkezésükre bocsátott háttérről és know-how-ról. A saját eredményemmel is elégedett vagyok, 10. lettem 15 autóból. Jobbra nem is számítottam, tisztában vagyok vele mennyire versenyképes az autó. Van még mit csinálni rajta.

Mikor az összes magyar versenyző megkapta a díját, szép csendben elszivárogtunk a tett helyszínéről, elindultunk haza. A hazaút eseménytelen volt, az időjárás is kedvezett és szünetet se tartottunk olyan sokat, mint odafelé :o))

Hát ennyi volt az EMMA EB Wels-ben. Én nagyon jól éreztem magam, nem bántam meg egy percig sem, hogy mentem. Jó volt a hangulat, jók voltak a csapattársak. Sikerült sok jó autót meghallgatni, ötleteket meríteni. Úgy gondolom, aki belefog a versenyzésbe egy ilyen út, mint ez, nagyon hasznára válik. Sokmindent másképp lát utána az ember, és ez csak jól jöhet a későbbi versenyeken. Jó tapasztalat. Sajnos a jövő évi EB Spanyolországban lesz, elég messze, így oda kisebb az esély, hogy eljutunk, aki erre a relatív közeli versenyre nem jött el, az sajnálhatja. Továbbá sajnálom, hogy Magyarországon semmilyen nyomtatott sajtó nem foglalkozik az autóhifi-versenyekkel. (Sőt, egyáltalán autóhifivel sem) Szaklap már régen nincs, pedig azthiszem elég sokakat mozgat ez a téma ahhoz, hogy egy-két beszámolót megérdemeljen.Vagy jobban belemélyedve kicsit útmutatást adjon a reklámok és egyéb befolyásoló tényezők útvesztőjében.

Ennyi volt, remélem nem unta senki túlságosan, ha tetszett majd előszedek egykét más témát is, ami foglalkoztat hasonló területen.

Végül szeretnék köszönetet mondani mindenkinek, aki segített: Sámpinak, gmAudionak, Dimensionnek, Sy-nak, gombi1-nek, az összes HUMMA-bírónak és versenyzőtársnak.

Sok sikert mindenkinek és

Viszlát a következő versenyen!

Az EB-ről külön ide nem tettem fel képeket, a galériát megtaláljátok itt. (700db kép…)