Fiat Bravo HGT 20v tuning (chef) - CARSTYLING.COM :: Magyar Autótuning Portál és Webáruház

Adatlap
Galéria
Kommentek (4011)
Alkatrészek
Carlinx

Autó adatai

Teljesítmény

0-100 Km/h: 8 MP(megapixel)

1/8 mérföld: felejtő

1/4 mérföld: felejtő

Max. sebesség: Kb.230km/h

Teljesítmény: 155 Le

Tömeg: 1200 Kg

Nyomaték: 188/3750

Motor

Motor: 2.0 HGT 20V

ja és asszem 5 hengeres:))

Hajtás: pajtás

Elektronika: nemzetközi:))

Légszűrő: gyári(más minek?)

Kipufogó: Proex sport,no középdob... kellemes tenor hangszinnel:D

Egyéb: pár elem szinrefújva a motortérben

Nyári felni konfiguráció

Gumi: 205/45/16 Nankang

Felni: Nyáron:MAM W2 Black-Polished 6.5Jx16

Télen:OZ Racing Black Edition 7Jx16

Futómű

Rugók: Gyári sport,hátul minusz 2 cm-es ültetés plusz

Gátlók: Gyári sport

Fékek: Elől 282mm-es hűtött tárcsák
hátul meg kissebbek:)))

Merevítők: kéne,csak nehéz jót találni

Egyéb: futómű csere is tervbe véve,majd ha nem aranyárba mérik:)))

Külső Optika

Karosszéria: Abarth első löki,egyedi küszöb,egyedi hátsó
itt-ott átszabva,eleje lefalazva, nem végtelenségig átvariálva
(merthát nem kupagyüjtős-mutogatós-gyékényentárolós-minden oldalra belinkelős autónak készül)

Légterelők: gyári kis Abarth

Kiegészítők: legyen?:))

Fénytechnika: Marea projectoros lámpa
ja meg fehér indexek

Egyéb: Sok egyéb más!

Belső Optika

Festés, dekor: Belső elemek krómozás und bőrözés előtt...standby állapotban:DDD

Ülések: Alfa Romeo GTV Fekete bőrülések

Kormány: Frissen bőrözve!

Kiegészítők: Akad némi ISOTTA,MOMO vacak a kocsiba csupakróm csicsamicsa

Fénytechnika: nemnemnemnem

Egyéb: Fekete bőr ajtókárpit kiemelőpanellel
belső küszöbök lebőrözve

HIFI / Multimédia

Fejegység: PIONEER P88RS II

Aktiv System

Erősítő: μ-Dimension pro 7.2x

μ-Dimension pro 3.2x

μ-Dimension Jr. 2.370

Hangszórók: MB Quart PVF-216 komponens szett

Nakamichi SP-W100 subwoofer

Cordial RCA
Schwaiger 2x 3.2 High-End hangszórókábel
Banner BullPower Akku

Egyéb: A fiatal, anyagban gazdag nyílthalmazokban a nehéz O és B színképtípusú csillagok ionizáló sugárzása a protosztelláris akkréciós korongokat tönkreteheti (elpárologtathatja), még mielőtt ezen objektumok elegendő anyagot gyűjtenének a hidrogénfúzióhoz.

Bár életútjuk eltér a csillagokétól, a barna törpék hasonló elemösszetételt mutatnak.

A könnyű törpecsillagok esetében a mag a tömegtől függetlenül 3 millió K egyensúlyi hőmérsékletre áll be, ahol a hidrogénfúzió ugrásszerűen beindul. A hőmérséklet változatlansága a tömeg és a csillag sugara között megközelítően fennálló reciprocitást mutat, azaz minél alacsonyabb a tömeg, annál magasabb a mag sűrűsége. Növekvő magsűrűségnél a Pauli-elv alapján részben degenerált elektronok járulékos nyomást fejtenek ki a gravitációs összehúzódás ellen, ami a mag kisebb felhevüléséhez vezet. Ez a Naphoz hasonló fémesség esetében ahhoz vezet, hogy 75 jupitertömeg alatt a hőmérséklet nem éri el a hidrogénfúzióhoz szükséges értéket, és barna törpe jön létre. Mivel sem az elektrondegeneráció folyamata, sem pedig a legkönnyebb csillagok tulajdonságai nem ismertek minden vonatkozásukban, így a szakirodalomban megadott értékek 70 és 78, az újabb számítások alapján 72-75 jupitertömeg körül mozognak. Az elektronok kvantummechanikai degenerációja alapján a barna törpéket – a fehér törpékhez, neutroncsillagokhoz és fekete lyukakhoz hasonlóan – kompakt objektumoknak is nevezik.

A fiatal barna törpéknél ugyan a fúziós folyamatok hozzáadódnak az energiaegyensúlyhoz, azonban ez a tétel a fejlődés egyik fázisában sem hasonlítható össze a gravitációs energia hozzájárulásával. Ez ahhoz vezet, hogy a barna törpék már az akkréció végén elkezdenek lehűlni, miközben a fúzió csak megközelítően 10-50 millió évvel tudja késleltetni e folyamatot

A nehezebb csillagokkal ellentétben a barna törpéknél - hasonlóan a 0,3 naptömegűnél kisebb csillagokhoz - nem alakul ki héjszerkezet. Teljesen konvektívek, azaz az anyagszállítás a magtól egészen a felszínig ér, amely teljes anyagkeveredéshez vezet és egyben meghatározza a teljes belső rész hőmérsékleteloszlását. A metántörpék - mint pl. a Gliese 229B – vizsgálatai azonban azt a vélekedést erősítik, mely szerint az öregebb és hidegebb barna törpék konvekciós rétege nem éri el a felszínt, és ehelyett egy, a gázóriásokhoz hasonló atmoszféra alakul ki.

Az elektronok degenerációja miatt a barna törpék sugara tömegüktől függ (R~M-1/3). A degeneráció csak a barna törpék tömeghatára alatt veszti el jelentőségét, és konstans tömeg esetében a tömeg-sugár arány az R~M+1/3 értéket veszi fel. A barna törpék gyenge reciprok tömegfüggősége a teljes tömegtarományon belül megközelítően konstans sugárhoz vezet, amely kb. a Jupiterének felel meg, miközben a könnyebb barna törpék nagyobbak, mint a nehezebbek
A csillagok estében definiált színképtípusok szorosabb értelemben nem alkalmazhatók a barna törpékre, mivel ezek hagyományos értelemben nem csillagok. A megfigyelések alapján az 1800-2000 K feletti hőmérsékletek esetében a barna törpék azonban az L és M színképtípusú csillagok tartományába esnek, mivel az optikai tulajdonságok csak a hőmérséklettől, valamint az összetételtől függenek. Így a barna törpék esetében is alkalmazzák a színképosztályokat, ez azonban esetükben nem adja meg pontosan a tömeget, hanem csak a tömeg és a kor kombinációját.

Egy nehéz, fiatal barna törpe a középső M tartományban, 2900 K hőmérsékletnél kezdi életét, és az összes későbbi M- és L-színképosztályt végigjárja. A könnyebb barna törpék már eleve egy későbbi típusnál indulnak. A fősorozat alsó határa nem ismert pontosan, de feltehetően az L2 és L4 színképosztályok között, azaz az 1800-2000 K hőmérséklet-tartományban található. A későbbi, hidegebb színképtípusúak biztosan barna törpék. A hidegebb barna törpék számára – mint pl. a 950 K hőmérsékletű Gliese 229B – a T típussal egy új színképosztályt vezettek be, amely az 1450 K alatti hőmérséklet-tartományával már nem alkalmazható csillagokra. Mivel a színképet ezekben a hőmérséklet-tartományokban elsősorban erős metánvonalak jellemzik, így a T típusú barna törpéket metántörpéknek is nevezik.

Sokáig a kb. 800 K hőmérsékletű Gliese 570D, valamint a T9 színképosztályú, 600 és 950 K közötti hőmérsékletű 2MASS J0415-0935 a voltak a leghidegebb ismert barna törpék. Mivel ez utóbbi a 2007 májusában felfedezett 650 K hőmérsékletű ULAS J0034-00[8] jelű barna törpével együtt már eltéréseket mutattak a többi T-törpéhez képest, így új színképosztályt, az Y osztályt kellett bevezetni.[9] Az első Y törpe a (CFBDS J005910.83-011401.3) felfedezését 2008 áprilisában jelentették be, felszíni hőmérséklete mindössze 350 °C (kb. 620 K), légkörében kimutatták a barna törpékre jellemző metán mellett a csak az óriásbolygókra jellemző ammóniát