Az Astra eredetileg Zoli nővérénél kezdte a pályafutását. Napi használatban volt és senki sem gondolta volna, hogy egyszer még ilyen állapotba kerül. Zoli 2011-ben jutott az autóhoz. Mint mondtam, nem ez volt a kiszemelt, sőt, igazából nem is tudta mit akar igazán. Az Opel mellett a kevés km, a szinte új állapot és az szólt, hogy mindent tud az autó előéletéről.  

Az egész tuningőrület még 97-ben kezdődött, amikor megjelent az első Tuning Magazin. Onnantól nem volt megállás. Korábban egy Zsiguli is volt Zoli kezei között, és az sem volt túl sokáig gyári állapotban (egészen pontosan 3 nap után nekiesett). 

Egy kis lámpafólia, állítható futómű, jel nélküli rács voltak a kezdőlépések. Persze az összes felirat és embléma is a kukában kötött ki. Felkerült egy kipuffrendszer is, aztán persze jött a felnikérdés. Első körben szélesített lemezek kerültek a kerékjáratokba, 8,75x16-os méretben 205/45-ös gumikkal. Egy darabig így közlekedett találkozóról-találkozóra, de aztán, mint ahogy lenni szokott, beindult a kattogás. 

2015-ben a lemezek lecserélődtek Schmidt Space Line felnikre. Elől 8,5x17 et30, hátul 9,5x17 szintén ET30-as méretekkel, amikre 205/40 és 215/40-es gumikat húztak. Az új felnik örömére az egész autót lefújták Plasti Dippel és fél évig flip-flop színben pompázott az autó. 

Aztán eljött 2016. Zoli nézi az autót és a következőket mormolja: "Szar, magas, unalamas". Mindannyian tudjuk ez ilyenkor mit jelent. Először is lekerült a Plasti réteg az autóról. Aztán a TA futómű eljutott a Lindor műhelybe, ahol új szárat kapott és felkeményítették a gátlókat. Hátul viszont volt egy kis gubanc. Flexelni nem akart a rugóból, ezért némi keresgélés és alakítgatás után egy Corsa gewindének az első rugója került hátra a 6 centivel rövidített gátlókkal. Hátul még 2 fokot döntötték a kerekeket, de még így is peremezni kellett hátul. Még néhány felesleg lekerült az autóról, mint például a hátsó ablaktörlő. Sikerült beszerezni egy GTC küszöböt is, ami némi faragás után felkerült az autóra. Tőcsavar és fúrt-mart 280-as tárcsákat is felszereltek. A motor teljesen gyári maradt, mert Zoli sokat használja és fontos neki a tartósság. A beltér még készülőben. Bride ülések és új tetőkárpit, illetve egy koptató és hátra egy diffúzor is szerepel a tervek között. 

Minden munka saját kezűleg készült az autón. Zoli, barátaival egy kis műhelyt is fenntart. Az MLR Garage egy olyan kis hobbiműhely, ahol jelenleg is több polgárpukkasztó autó is épülőfélben van. Remélhetőleg hamarosan bemutathatjuk azokat is!