Xenon-t, de melyiket?
A megkérdezett hozzáértők nagyjából abban a tényben egyeztek meg, hogy minél drágább annál jobb. Vélhetően ez az esetek 70 százalékára igaz is, ha megbízható gyártótól származik a termék. Akkor esetleg a legolcsóbbakkal nem is érdemes foglalkozni? De igen, mert a halogén izzók fénykibocsátó képességét átlag két-háromszorosan haladják meg még a legolcsóbb xenon-lámpák is.
A drágább xenon izzók pedig az alapkészletek képességét múlják felül legalább másfélszeresen. Innen már érthetőek az árkülönbségek. Továbbá még élettartam és használhatósági fölényt is magukénak tudhatnak a jobb minőségű (és emiatt drágább) készletek. Rendszerint jobb a zavarszűrésük is, tehát a kocsi elektromos rendszerét, a rádiót kevésbé zavarhatja egy jobb minőségű szett (zavarás főképp régebbi típusú autók, vagy régi rádiók esetén fordulhat elő). A drágaság oka a xenonizzók teljesítményében is keresendő, az 55 Wattosok a tapasztalatok szerint hosszabb élettartamúak, mint a 35 Wattos izzók. Átlagosan egy normál izzó 2 évet bír ki megfáradás nélkül, ezt a legolcsóbb xenon is tudja. De az élettartamról a vállalt garancia is mesél, hiszen aki 3 évet mer vállalni, annak a terméke valószínűleg tényleg kibír annyit.
A xenon-szett élettartamába és a zavarmentes működésébe a beszerelés is szerepet kap. A xenon izzó trafóját az autó elektronikájától messze kell elhelyezni, olyan helyre, ahol közvetlen vizet nem kap – az esetenkénti szórt, meg felcsapódó vizet bírja. A trafó túl meleg helyre sem kerülhet, a beszerelők szerint olyan helyet lehet választani, ahol a motor üzemi hőfokának elérésekor olyan meleg van, hogy az emberi kéz még bírja.
A xenon szett választásakor fontos szempont még, hogy az adott autóba beszerelhető legyen. Például a Volvóknak kényes az elektronikája, csak a legdrágább szetteket lehet gond nélkül illeszteni. Elmondható, hogy minél újabb egy autó, és minél bonyolultabb az elektronikája, annál nehezebb az utólagos xenon-készletet beépíteni. Sok autó még egy egyszerű izzócserére is „hisztisen” reagál, hibajelet küld, lekapcsolja a világítást – előfordulhat ilyen BMW, Mercedes, VW modelleknél. De rendszerint megoldhatóak ezek az összeférhetetlenségi problémák – ha a gyári rendszer nem fogadja be a xenon izzót, akkor vibrálva világít, hibajelet ír ki.
Léteznek autók, amelyekbe a fizikai beillesztésért kell megküzdeni, sőt például az új Ford Mondeókba a fényszóróház kialakítása miatt be se fér a hosszabb xenonizzó. Az újabb Volkswagenekbe, BMW E46-ba égőbefogó adapter kell, ez tartozékként vásárolható meg. De az Opel Astra G sem egyszerű, ott vágni kell a műanyagból, mert pipás az eredeti stekker. Mindezzel együtt elmondható, hogy ha nincs a Mondeóhoz hasonló fizikai korlát, akkor lényegében minden futó autótípusba megoldható az utólagos xenon beszerelése.