Objektív felelősség az szív, akié az autó

A májusi intézkedéscsomag legjelentősebb és legnagyobb hatást kiváltó eleme az ún. „objektív felelősség” elvének a magyar jogrendbe történő bevezetése. Az objektív felelősség elve a gépjármű üzemben tartójának, ill. a gépjárművet használatra átvevő személynek a felelősségét állapítja meg meghatározott közlekedési szabálysértések elkövetése esetén.

Az új jogintézmény gyakorlatilag azt biztosítja, hogy a meghatározott – jellemzően a kiemelt súlyosságú, ill. gyakran előforduló – szabálysértések elkövetését minden esetben szankció, büntetés kövesse, még akkor is, ha a járművezető személyét valamely oknál fogva nem sikerült tisztázni. Az objektív felelősség elvét számos európai ország sikerrel alkalmazza, amely nélkül a közlekedésbiztonság javítása, s a legkorszerűbb automata sebességellenőrző készülékek hatékony alkalmazása el sem képzelhető.

Objektív felelősség emelt büntetésekAz objektív felelősség bevezetésére az adott indokot, hogy Magyarország közlekedésbiztonsági helyzete az 1990-es években jelentősen javult, a különböző kormányzati intézkedések és a rendőri tevékenység eredményeként 2000-ig a balesetek száma 37%-kal, a halálos áldozatok száma pedig 51%-kal csökkent. Azonban az ezredfordulót követően a trend megfordult. A 2006. év végéig hazánk közlekedésbiztonságát kedvezőtlen adatok jellemezték, bár az elmúlt év adatai óvatos optimizmusra adhatnak okot. 2001. és 2007. között a személysérüléses közúti balesetek száma mintegy 9 %-kal nőtt, míg a balesetekben életüket vesztett személyek száma közel azonos szinten áll. Pótolhatatlan ugyanakkor az a veszteség, hogy az eltelt hét évben több mint 9100 ember halt meg útjainkon értelmetlenül!

A magyar közlekedéspolitikai célkitűzéseit tartalmazó, a Parlament által is elfogadott „Magyar Közlekedéspolitika 2003-2015” c. program alapján 2010-ig 30 %-kal, 2015-ig pedig 50 %-kal kell csökkenteni a személysérüléses balesetek és halálos áldozatok számát.A fenti adatok alapján látható, hogy a kitűzött célok teljesítése hatékony és halasztást nem tűrő beavatkozás nélkül kérdésessé válik, ezért a kormányzat 2007. végén átfogó intézkedéscsomagot bocsátott ki a közlekedésbiztonság javítására.

Magyarországon az objektív felelősség elvét a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény legutóbbi módosítása vezette be, mely szerint a gépjármű üzemben tartója, ill. a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy:

a megengedett legnagyobb sebességre,
a vasúti átjárón való áthaladásra,
a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék jelzéseire,
a járművel történő megállásra és várakozásra,
az autópálya leálló sávjának igénybevételére,
a behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra,
a természet védelmére vonatkozó előírások betartásra kerüljenek.

A fenti hét jogsértő magatartás bármelyikének megszegése esetén az eljáró hatóság a 2008 május 01-ét követően elkövetett szabályszegések esetén közigazgatási bírságot szab ki, mely összege a 30.000.-Ft és 300.000.-Ft között változik. 

A bírság konkrétan meghatározott összege igazodik az elkövetett szabályszegés súlyosságához. (Így például: lakott területen kívüli főútvonalon haladva – ahol a megengedett legnagyobb sebesség 90 km/h – a 20-30 %-közötti sebességtúllépés esetén 30.000.-Ft-ot, míg a 150 %-ot meghaladó gyorshajtáskor 300.000.-Ft bírságot kell fizetni.) A közigazgatási bírság megfizetésére alapvetően a gépjármű üzemben tartója kötelezett.

Az üzemben tartó akkor mentesül a bírság megfizetése alól, ha a gépjármű a szabályszegés elkövetése előtt jogellenesen került ki a tulajdonából - ellopták, vagy önkényesen elvették -, s még a bírságot kiszabó határozat kézhezvételét megelőzően igazolja, hogy az ügyben megfelelő hatósági eljárást kezdeményezett (pl. feljelentést tett). Ugyancsak mentesül az üzemben tartó a bírság megfizetése alól, ha a gépjárművet még a szabálysértés elkövetése előtt más személynek átadta. A mentesülés feltétele, hogy a jármű átvételét a járművet használatba vevő személy megfelelő módon, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatával igazolja. Érdemes erre a passzusra figyelni, mert ezek alapján nem elég nyilatkozni, hogy például a barátunk vezette, mert kölcsönadtam az autót, kell a magánnokirat! Márpedig ki iratott ilyet alá bárkivel is.

Elfogadják, ha a gépjárművet használó személy a nyilatkozatot saját kezűleg írta és aláírta, illetve ha a más által, vagy nem saját kézzel (pl. géppel) írt nyilatkozatot tanúk előtt írta alá. Utóbbi esetben a nyilatkozatnak a két tanú nevét, lakcímét és aláírását is tartalmaznia kell.

Abban az esetben, ha a gépjármű a közúti forgalomban csak menetlevéllel, ill. fuvarlevéllel vehet részt, úgy a járművet használatba vevő személy kilétét a menetlevél, vagy fuvarlevél adatai alapján állapítják meg, s vele szemben szabják ki a bírságot. Fontos, hogy a jármű használatba vevőjének a nyilatkozata, a menetlevél, ill. a fuvarlevél tartalmazza a gépjármű hatósági jelzését, az üzemben tartó és a használatba vevő személy adatait (név, születési hely és idő, lakcím), a használatba vevő személy vezetői engedélye számát, valamint annak az időszaknak a megjelölését, amelyre a gépjármű használatát a használatba vevő az üzemben tartótól átvette. A bírság megfizetése alóli mentesülést lehetővé tévő nyilatkozat (igazolás) beküldésére az üzemben tartónak a közigazgatási bírságot kiszabó határozat kézbesítését követő 8 munkanapon belül van lehetősége. A jövőben a jármű üzemben tartójának nagyon meg kell fontolnia, hogy járművét kinek adja át, mert ha a járművet használó személy nem fizeti meg a vele szemben kiszabott bírságot, és azt tőle nem lehet behajtani, akkor a bírság összegét az üzemben tartónak kell megfizetnie.

Az objektív felelősség elve a vezetői engedély visszavonásának, s a közúti közlekedési előéleti pontok kiszabásának szabályait nem érinti. A vezetői engedély visszavonására, s az előéleti pont kiszabására a jövőben is kizárólag a járművet ténylegesen vezető személlyel szemben lesz lehetőség. Ennek megfelelően pl. az üzemben tartó vezetői engedélye sebességtúllépés elkövetése esetén csak akkor kerül veszélybe, ha a járművet a szabályszegés elkövetésekor ténylegesen ő vezette.

Bírságok

A megengedett legnagyobb
sebességre vonatkozó rendelkezések

(a megengedett legnagyobb sebesség
túllépésének mértéke a megengedett
legnagyobb sebesség %-ában)


A közúti közlekedés szabályairól
szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM
együttes rendelet


 
Bírság összege Ft-ban

 50 km/óra sebességig:

14. § (1) bekezdés d) pont

 a) 30%-tól 50%-ig

26. § (1) és (2) bekezdés

a) 30 000

 b) 50% felett 60%-ig

39. § (1) bekezdés

b) 40 000

 c) 60% felett 80%-ig

39/A. § (2) bekezdés

c) 60 000

 d) 80% felett 100%-ig

d) 90 000

 e) 100% felett 150%-ig

 e) 130 000

 f) 150% felett

 f) 300 000

 50 km/óra felett 100 km/óra sebességig:

 14. § (1) bekezdés d) pont
26. § (1) és (2) bekezdés

 a) 20%-tól 30%-ig

a) 30 000

 b) 30% felett 50%-ig

b) 40 000

 c) 50% felett 70%-ig

c) 60 000

 d) 70% felett 100%-ig

d) 90 000

 e) 100% felett 150%-ig

e) 130 000

 f) 150% felett

f) 300 000

 100 km/óra sebesség felett:

 14. § (1) bekezdés d) pont

 a) 10% felett 20%-ig

 26. § (1) és (2) bekezdés

a) 30 000

 b) 20% felett 40%-ig

b) 50 000

 c) 40% felett 50%-ig

c) 80 000

 d) 50% felett 60%-ig

d) 120 000

 e) 60% felett 80%-ig

e) 150 000

 f) 80% felett 100%-ig

f) 200 000

 g) 100% felett

 g) 300 000

A vasúti átjárón való áthaladásra
vonatkozó rendelkezések

 A közúti közlekedés szabályairól
szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM
együttes rendelet


Bírság összege Ft-ban

A vasúti átjáró előtti megállásra vonatkozó rendelkezések

 39. § (3) bekezdés b), c), e), h) pont

 100 000

A vasúti átjáróra történő ráhajtásra vonatkozó rendelkezések

 39. § (5) bekezdés a) és b) pont

 300 000

A járműforgalom irányítására
szolgáló fényjelző készülékek
jelzései

 A közúti közlekedés szabályairól
szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM
együttes rendelet


Bírság összege Ft-ban

A fényjelző készülék előtti megállási kötelezettség

 9. § (4) bekezdés c) pont

 50 000

A továbbhaladás tilalmát jelző fényjelzés

 9. § (4) bekezdés d) pont

 100 000

A járművel történő megállásra és várakozásra

 A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet


Bírság összege Ft-ban

A megállás tilalmára

 15. § (1) bekezdés a) pont 40. § (5) bekezdés a), c), d), e), f), g), h), i), j), l), m) pont

 30 000

A várakozás tilalmára

 41. § (2) bekezdés a), c), d) pont

 30 000

Az autópálya leálló sávjának igénybevételére

 A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet


Bírság összege Ft-ban

Haladás a leálló sávon

 36. § (1) bekezdés és 37. § (2) bekezdés

 150 000

Megállás az úttesten és a leálló sávon

 37. § (4) bekezdés

 100 000

A behajtási tilalomra, a kötelező haladási irányra

 A közúti közlekedés szabályairól
szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM
együttes rendelet


Bírság összege Ft-ban

A behajtás tilalmára

 13. § (1) bekezdés g), g/1, i), i/1) pont 14. § (1) bekezdés n), z) pont

 50 000

A kötelező haladási irányra

 13. § (1) bekezdés a), a/1), b), c) pont 14. § (1) bekezdés a), b), c) pont

 50 000

A természet védelmére

 A természet védelméről szóló
1996. évi LIII. törvény

 Bírság összege Ft-ban

A gépjárművel engedély nélkül történő közlekedés
a) védett természeti területen
b) fokozottan védett természeti területen

 38. § (1) bekezdés j) pont

150 000

 300 000

Az engedélyezett közlekedési útról való letérés a védett vagy fokozottan védett természeti területen

 38. § (1) bekezdés j) pont

 100 000