Boss E38 (13 db kép)

 

Boss mode: Activated!

Ismerős autójáról írni mindig kicsit nehezebb. Tudnék kisregényt is pötyögni, de azt senki sem olvasná végig, vagy felsorolhatnám a száraz információkat és mellétehetnék néhány "leg" jelzőt. Nem szeretném ha ennyire sablonos lenne.

Talán inkább kezdjük akkor az elején. Van ugye a tulaj, Zsolt, aki már elfogyasztott pár BMW-t. A hetes előtt egy E36 kabriót csinosítgatott. Amikor megismertem, akkor még 18-as krómfelnik, karbonfólia és egyéb apróságok díszítették az autót (ez 2012 környékén volt). Aztán Ő is érezte, hogy nem ezt az irányvonalat szeretné követni, úgyhogy elkezdte teljesen rendbe szedni a bömbit. Kilakatoltatta, de nem „okosba”, hanem úgy, hogy 5 év múlva se essen le róla a sárvédő. Végül lett egy letisztult verdája Azev A felniken.

Ezzel el is volt egy darabig, de valami másra vágyott. Valami komolyabbra. Így került a látómezejébe az E38. Dízel szóba sem jöhetett, úgyhogy miután eladta a kabriót, elkezdett keresni egy megfelelő alapot. Végül sikerült egy külföldi papíros 740-hez hozzájutni, ami valóban megkímélt és szép állapotú volt alapból. Honosítás után kezdődhetett egy régi álom megvalósítása. Elnöki autót akart faragni a tepsiből!

Az első lépések

A legelső dolog a kötelező szerviz elvégzése volt, mert szerencsére az autó teljesen hibátlan mind szerkezetileg, mind motorikusan. Ezután hozzájutott egy szett Rial Daytona felnihez 8,5x19 és 10x19-es méretben. Ekkor a peremek elöl 1,5, hátul 3 collosak voltak. Utána jöhetett az ültetés. Irány a Valéria utca és az ott dolgozó mester elöl 65, hátul 45 mm-rel rövidítette a gátlókat. Így már elég jó megjelenése volt a hetesnek, viszont az alu peremek nem viselték jól a 2 tonnás rombolót és egy kátyú után lett is deformálódás. Ekkor Zsolt felhívta Peremiczki Tomit és miután elpanaszolta a problémáját, tanácsára Radinox peremekre ruházott be. Ha pedig már úgyis cserélni kellett, legyenek nagyobbak mint az előző szett! Az új peremek elöl 2,5 hátul 4 collosak, így már elég tekintélyes méretű úthengerek forogtak a kerékjáratokban. Egészen pontosan elöl 9,5x19 ET5 245/35-ös, míg hátul 11x19 ET-1 275/30-as gumikkal.

Ezután a futómű gyenge pontjai is elfáradtak, úgyhogy amit csak lehetett mindent újra cseréltetett Diósi Dénessel. Ekkor a fékeket is erősebbek váltották. Az EBC Black Dash tárcsák és YellowStuff betétek sokkal hatékonyabbak a gyárinál. A kiállás már megvolt, ezután irány a Bara Kárpit műhelye és Laciék a tetőt, az oszlopokat, a kalaptartót és a rolókat is vadonatúj, gyári anyaggal húzták be, kifogástalan minőségben. Egy V8 hangját kötelező kicsit felerősíteni, ezért Zsolt ellátogatott a Proex műhelyébe, ahol teljesen egyedi középdobokat és rövidített kamrás végdobokat kapott az autó. Így már olyan hangja van, hogy elég csak megpöccinteni a gázpedált, hogy tisztában legyünk vele, ez bizony nem egy 30d! Közben felugrott egy Alpina toldat és a lámpákat is fóliázták. Már-már azt hinnénk, hogy főhősünk hátradőlt és innentől csak élvezte az autót. De ez nem így történt.

Lejjebb kell rakni!

Eddig szép és jó minden. Azonban azt minden fix magasságban közlekedő tudja, hogy milyen problémákat tud okozni ha földhöz vágott autóval járunk. Zsolti is megtapasztalta az összes nehézséget. A koptató, az üzemanyagszűrő is folyamatosan kapta a pofonokat, a kipufogótartót meg leszakította. Mivel már régebben is akart levegős autót, ezért nem sokat variált és egyeztetni kezdett Fakukaccal. Zsolti az elején kikötötte, hogy nem belépőszintű, olcsó verzió kell, hanem lehet drágább is, de stabil és biztonságos legyen! Viair 480C kompresszor, Rubena lufik, Festo csövek és csatlakozók és SMC digitális órák alkotják a teljes szettet. A gátlókat kicserélték vadonatúj Bilsteinekre.

Megvan az érzés, amikor otthagyjuk az autónkat egy szerelőnél és várjuk, hogy hívjon? Na annak a hívásnak, amit az elkészülés előtt pár nappal kapott Zsolt, tuti nem örült. Ugyanis a rendszer hibátlanul működött, de az autó leengedett állapotban még mindig „magas” volt. Hátul még oké, de elöl nem akart lejjebb menni. Nem akarom nagyon elhúzni a sztorit, a lényeg az, hogy az állítható toronycsapágy aranyáron van, de még pont időben sikerült találni megoldást, ami még mindig nem olcsó, de még így is jobb mint rendelni egyet külföldről. Az E36 házba E46 M3 csapágyakat szereltek és így sikerült elérni azt a magasságot, amivel koppig leengedhették a vasat. Ugyanis a gyári csapágy 8 centi vastag, míg ez a változat, csupán 2. Így sikerült még 6 centivel lejjebb engedni a bódét.

Még mindig vannak olyan részei az autónak, amin változtatna, de most elégedett vele. Mondjuk ki ne lenne egy ilyen parádés autó boldog tulaja? Zsolti nem akart egy olcsó, összedobált verdát csinálni és nem kevés pénzt locsolt rá, hogy ilyen legyen. A minőség és a megbízhatóság nagyon fontos szempont volt az építés alatt. Persze, mint mindenkinél, itt sem áll meg a dolog. Új szín, új felnik és pár apró változtatás még a tervek között szerepel. Remélhetőleg jövőre sokszor találkozhatunk élőben is az autóval!