Szatyi Mk1
 
Rengeteg szép egyes rohangál a haza utakon. Én mégis megkockáztatom, hogy Attila VW-je a legszebbek közé tartozik. (Nekem speciel a kedvencem, de ez mellékes.)
95-ben érkezett Olaszországból a kisautó. Akkor nem az volt a cél, hogy totál átépüljön, inkább rohangálós autónak használta Atti. 2003-ig mindennapi használatban volt az autó, aztán eljött az idő, hogy rendbeszedjék kicsit. Vasra szétszed, lakatolás, telifény, összerakás. Gondolnánk, hogy elégedett volt főhősünk, de sajnos a fényezés nem úgy sikerült, ahogy szerette volna, ezért 2005-ben újra szétborították a verdát és sikerült úgy lefényezni, hogy azóta sem kellett hozzányúlni. Akkoriban a gyári kiegészítő króm volt. Tükrök, díszlécek,ablaksínek,kilincsek. Ezek folyamatosan lecserélődtek feketére. A gyári tetőablakot olyan verzió váltotta, ami nem csak toló, de buktatható is. Az üvegek fehérről barnára cserélődtek, a kis háromszög nyitható lett és a hátsó szélvédő egyedi gyártású, barna, fűtőszál nélküli E jeles. A bódén még annyi változás történt, hogy az eredetileg 80-as évjáratú, nagy hátsólámpás, műanyag lökhárítós hátfalat, kislámpás-kis lökhárítós verzió váltotta, így most 78-as évjáratúnak látszik. 


A futómű Supersport gewinde, de a gátlók sárga Koni-ra lett cserélve. A futómű minden eleme új vagy felújított. Amit csak lehetett, gyári verzióra cserélt a tulaj. Csavarok horganyozva, lengőkarok, hátsóhíd porfestve lettek. A fék közel gyári. A nyergek homokolva, porfestve csakúgy mint a hátsó féktartó lemez. A többi elem, csapágyak-kerékagyak, gyári újak. Az ültetés miatt a féltengelyeken alakítottak. A jobbos vékonyabb és rövidebb, míg a balos csak kicsit rövidebb lett. A váltótartóbakot óvatosságból átalakították, hogy véletlenül se akadjon meg ha leér. A felnik egy darabig gyakran változtak. Volt 15-ös Pirelli, aztán 16-os C2 Porsche, majd RS. A BBS felnik méretei is változott párszor. Volt elöl 6,5, hátul 7", aztán körben 6,5. A jelenlegi verzió gyári 7"-os RS001. 7x15 ET 25 165/40-es gumikkal. 

A beltér eredetileg barna volt, aztán kicserélődött feketére, az ülések pedig egy G2 GTI-ből ugrottak át. Jelenleg visszakerült a gyári belső, amit teljesen szétszedtek, kimostak és egy kárpitos újra összerakta az egészet. Az ajtó és tetőkárpit maradt gyári barna. 

A motor maradt a gyári 1,5 szívódízel, viszont ezt is darabokra szedték és újra összerakták. Új vízpumpa, vízcsövek. A csavarok, nyomócsövek, gázkar horganyozva lettek, ami meg nem, az porfestve feketére. 

Az átalakítások, nem mostanában készültek, mégis az autó még ma is bárhol a világon megállja a helyét. A legviccesebb az egészben, hogy Attila nem showcart akart összehozni. Ő csak egy jó állapotú egyest szeretett volna összedobni, erre egy olyan durván összerakott igazi hobbiautó lett belőle. Megjelenése kortalan, és bárhova is gurul be ezzel a műremekkel, egyből mágnesként vonzza az embereket maga köré. 

 

Fotókért köszönet: Mosoni Péternek és a Meetupsos csávónak, Lengyel Gábornak!