Hogy is kezdődött az egész.

Még 2007-2008 környékén elhatároztam, hogy most már kell egy rendes autó. 1-es swift és tranzit meg persze a családi autók után kéne egy saját gép. Sikerült is összeszedni egy kis pénzt és elkezdtünk nézegetni. Sikerült is párat kiválasztani Angliában, azon is belül Londonban. Nemsokkal később már repülőre is ültem és mentem. Sikerült is az eladóval másnapra egy találkozót megbeszélni. A kocsi a képek és az elbeszélés alapján jónak tűnt, de amikor a helyszínen élőben is sikerült jobban megnézni kiderült, hogy azért van rajta pár apró dolog ami javításra szorult.

az első GTR-em már hazahozatal után

Mivel a tulaj arab volt sikerült is alkudni az árból. Hazahoztuk kapott egy nagy szervizt, új felnit és gumikat. A 2009-es AMTS-en is sikerült kiállítani egy R34 GTR társaságában. Sajnos 3 hónappal a megvétel után megcsúsztam vele és az oldalával oszlopot fogtam. :(

a baleset után

Az autót eladtam majd következett pár év gyűjtögetés. Közben kiköltöztem Skóciába. 2011-ben újra elhatároztam, hogy vennem kell egy új Skyline-t. Kapcsolatba is léptem egy importőrrel és sikerült is egy szép példányt kiválasztani. Kevés kiló méterrel, megkímélt állapotban.

az új példány még japánban.

Novemberben közepén el is mentem érte. Kipróbáltuk, hajóra tettük és áthoztuk Hollandiába. Úgy ment mintha új autó lett volna. Megnéztük Amsterdam-ot majd irány tovább Németország. Mivel a Nürburgring útba esett ezért úgy gondoltuk kipróbáljuk. Sajnos a természet közbe lépett mert olyan hideg volt, hogy a pályát jég miatt lezárták. Így hát indultunk tovább és jöttünk haza. Sajnos a japán korlátozás még benne volt ezért max 180-as tempót tudtunk jönni az Autobahn-on, de azt minden nehézség nélkül. Mivel sok szabadságot nem kaptam csak rövid ideig tudtam élvezni az új szerzeményt, aztán ment garázsba egy kis téli pihenőre. A többit meg már az másik bejegyzésben olvashatjátok.

Képeket a galériában találtok. Jó nézegetést.